Bevásárlásnál az élelmiszerek között böngészve azt láthatjuk, hogy a termékek többsége valamilyen adalékanyagot (E-számmal jelölt anyagot) tartalmaz. Adalékanyagok pl. az emulgátorok, és a stabilizátorok, illetve ide tartoznak a tartósítószerek is. De mik is ezek pontosan és mire jók?

A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint élelmiszer-adalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely

• rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként,
• rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek,
• az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (pl. elkészítésekor, csomagolásakor, stb.) adják az élelmiszerekhez
• technológiai vagy érzékszervi javítási célból,
• vagy szándékosan adják az élelmiszerekhez.

Tehát egy adott összetevő akkor sorolható az adalékanyagok közé, ha technológiai okokból  használják fel a termék előállítása során.  Az aromák, vitaminok, természetazonos aromák pl. nem az adalékanyagok, hanem egyszerűen az összetevők közé sorolhatók, mert az adott élelmiszer tápértékének, illatának, ízének megváltoztatása céljából alkalmazzák őket.

Adalékanyagokat több okból is használhatnak a termék előállítás során: alkalmazásukkal megőrizhető, javítható a pl. termékek eltarthatósága, állaga, élvezeti értéke és emészthetősége. A lisztkezelőszerek vagy a csomósodást gátló anyagok megkönnyítik a termékek előállítását,  a színezékek és az ízfokozók pedig a fogyasztók megnyerésére szolgálnak. De némely adalékanyag - pl. az ömlesztősók és az emulgátorok - nélkül egyes élelmiszerek nem is állíthatók elő.

Az adalékanyagok jelölésére szigorú szabályok vonatkoznak. A csomagolt élelmiszereknél minden összetevőt fel kell tüntetni, a csomagolás nélkül boltokba kerülő termékek esetében viszont csak bizonyos adalékanyagokról tájékoztatja a címke a vásárlókat.

Az élelmiszer-adalékanyagoknak az alábbi csoportjait különböztetjük meg:

• Antioxidánsok: megakadályozzák az oxigén okozta minőségromlást
• Bevonóanyagok: benntartják a nedvességet
• Csomagológázok : csíramentes légkört biztosítanak
• Csomósodást gátlók: megakadályozzák az összeragadást és a csomósodást
• Emulgátorok: elősegítik a víz és olajfázis keveredését
• Édesítőszerek: cukor nélkül édesítenek
• Habképző anyagok: benntartják a levegőt a habokban
• Habstabilizátorok: megakadályozzák a hab összeesését
• Hajtógázok ... flakonos habkészítményekhez használatosak
• Hordozóanyagok: egyengetik más anyagok útját
• Ízfokozók: felerősítik az élelmiszerek ízét
• Kelátképzők: megkötik a fémionokat
• Lisztkezelőszerek: könnyebben gyúrhatóvá teszik a tésztákat
• Módosított keményítők: stabilizálnak, sűrítenek
• Nedvesítőszerek: megvédik az élelmiszert a kiszáradástól
• Ömlesztősók: lehetővé teszik az ömlesztett sajtok előállítását
• Savanyítószerek: ízt és eltarthatóságot biztosítanak
• Savanyúságot szabályzók: megőrzik vagy kialakítják a savszintet
• Stabilizátorok: megőrzik az élelmiszer színét és szerkezetét
• Sütőszerek: levegőssé teszik a tésztát
• Sűrítőanyagok: besűrítik az élelmiszereket
• Szilárdítóanyagok: megőrzik az élelmiszer természetes szerkezetét
• Színezékek: megszínezik az élelmiszereket
• Tartósítószerek: gátolják a mikroorganizmusok működését
• Töltőanyagok: energia nélkül biztosítanak tömeget
• Zselésítők: megszilárdítják, kocsonyásítják a folyadékokat

forrás: tudatosvasarlo.hu