Interjú dr. Reiber Istvánnal, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatójával
Több éves adatgyűjtő munka után idén novemberben elérhetővé vált az interneten az Országos Koleszterintérkép, amely korcsoportokra, lakóhelyre és nemekre bontva mutatja be hazánk lakosságának koleszterin helyzetét. A bárki által böngészhető térkép nem csupán közvetlen környezetünk egészségi állapotába enged bepillantást, hanem a magas koleszterinnel járó súlyos kockázatokra is ráirányítja a figyelmet. Dr. Reiber Istvánnal, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház orvosigazgatójával a magyarok koleszterin szintjére vetettünk egy közelebbi pillantást a térkép segítségével.
A Koleszterintérkép elkészülését a Flora ProActiv támogatta.
Közel kétmillió mérés eredményeit összesíti és teszi átláthatóvá az Országos Koleszterintérkép. Önnek, mint belgyógyász szakorvosnak és diabetológusnak mit mondanak ezek az adatok?
Ezek az eredmények a magyar lakosság összkoleszterin szintjét mutatják meg megyékre és nemekre lebontva, és az olvasható ki belőlük, hogy az elmúlt élvekben javult a helyzet Magyarországon. Míg a korábbi szűrések 5.6 feletti átlagos összkoleszterin értéket mutattak a 90 években és az ezredfordulón, addig a mostani mérés 5,2-es átlagot jelez a nőknél, a férfiaknál pedig érdekes módon még kevesebbet, 4,8-at. Ami aggasztó, hogy az aktív korosztályban 40 és 65 év között szinte minden megyében magas, 5 mmol/l átlagértéket mértek a férfiaknál és a nőknél is, és az is jól látható a térképen, hogy a koleszterin szint emelkedése 40 év felett indul el, majd 65 év felett ismét csökkenni kezd. Ez annak tudható be, hogy 65 éves korra a magas koleszterinszint miatt nagyon sokan válnak áldozatává különféle érkatasztrófáknak, infarktusnak, agyvérzésnek, és azok érnek meg hosszabb kort, akiknek eleve alacsonyabb volt a koleszterin értékük.
Véleménye szerint a 40-65 év közöttiek rosszabb értékeiben közrejátszhat, hogy ez a korosztály van legnagyobb mértékű stressznek kitéve?
A stresszt egyre inkább elfogadjuk érbetegség kockázati tényezőként. Ugyanakkor nem állítanám azt, hogy a stressz közvetlenül befolyásolja a koleszterin szintet, hanem inkább úgy vélem, hogy a magas stressz közvetve gyakorol hatást erre az értékre úgy, hogy a mindennapi feszültségek levezetésére az emberek a koleszterin-szintet negatívan befolyásoló elemeket hoznak be az életmódjukba: például a mértéktelen, egészségtelen táplálkozásban keresnek élvezet, vagy káros szenvedélyekkel – mondjuk dohányzással – próbálják oldják a stresszt.
A térkép a lakosság összkoleszterin szintjét mutatja meg. Miből tevődik össze ez az érték?
Ebben az adatban benne található az úgynevezett jó és rossz koleszterin, ezek együttesen adják ki az összkoleszterin értéket. Arra viszont, hogy mi az aránya a jó és a rossz koleszterinnek, az összkoleszterin értékből nem lehet következtetni, mert ez az arány egyénenként változó és nagyon eltérő lehet.
Mi a különbség a két fajta koleszterin között?
Koleszterin, mint vegyület csupán egyfajta létezik, viszont a szervezetünkben ez az anyag lerakódhat az érfalba – ezért ezt rossz, vagy másként LDL koleszterinnek nevezzük –, és hasznos funkciót is betölthet a rossz koleszterin elszállításának folyamatában – ami miatt ezt jó koleszterinnek, szakszóval HDL-koleszterinnek nevezzük. Tehát önmagában a koleszterin nem jó és nem rossz, csak később, a szervezetünkbe jutva válik ketté a „minősége” aszerint, hogy milyen funkciót tölt be. Azt is érdemes megjegyezni, hogy bármilyen alacsony a szervezetünkben a koleszterin szint, akkor is van bennünk jó és rossz fajta egyaránt.
Milyen mértékben befolyásolják a koleszterin szintünket a táplálkozási szokásaink?
A korábbi évtizedekben többet gondoltunk a táplálkozással javítható lehetőségekről, és akkor hirdettük, hogy lehetőleg kevés húst és tojást együnk, mert ez emeli meg a koleszterin szintet. Ez részben igaz is, hiszen tudjuk, hogy minden állati táplálék tartalmaz koleszterint, de ez nem egyformán hasznosul az egyes emberek szervezetében. Vannak ugyanis olyan emberek, akik genetikai alapon érzékenyebbek a táplálékkal bevitt koleszterinre, és ezért ők, ha koleszterinszegény diétát tartanak mérsékelhetik a koleszterin értéküket, Másik emberek csoportjánál viszont nem az étkezés felelős elsősorban a magas koleszterinszintért, hanem a saját szervezetük, ugyanis a máj is termel koleszterint. Ha ez a termelés„családi alapon”, öröklött okok miatt felfokozott, akkor hiába diétázik az illető, mert a koleszterin értékét így nem tudja érdemben pozitív irányba befolyásolni. Ma már ezért azt mondjuk, hogy körülbelül 10 százalékkal csökkenthető szigorú diétával a rossz koleszterin szintje, és ugyanakkor kijelenthetjük azt is, hogy nem kell ahhoz koplalni vagy vegetáriánusnak lenni, hogy valaki a koleszterint szintjét egészséges határértékeken belül tartsa.
Hogyan veheti valaki észre magán, hogy nincs minden rendben a koleszterinjével?
A megemelkedett koleszterin szint nem okoz kellemetlen tüneteket, ezért nehéz magunkon diagnosztizálni, ha értéke túllépi az egészséges határokat. Vannak persze néha árulkodó jelek – különösen a családban örökölt magas koleszterinszint esetében –, például a szemhéjon megjelenő sárga felrakódások vagy az ínszalagokon megjelenő vastagodások, de ezek ritkán jelennek meg. A magas koleszterinszintet biztosan csak vérvétellel és laborvizsgálattal lehet kimutatni. Érdemes ezért időnként laborvizsgálatra menni, különösen akkor, ha valakinél a családban már előfordult valamilyen érbetegség, infarktus, agyvérzés, mert ebben az esetben nagyobb az esély egy örökölt magas koleszterinszintre.
Milyen gyakran javasolt életkoronként a koleszterinszint mérése?
Ha nincs családi „hagyománya” a magas koleszterinnek, akkor elég, ha először 20-30 éves kor között végezetünk el egy vizsgálatot azért, hogy tisztába jöjjünk vele, hogy mik az értékei a koleszterinünknek, vércukrunknak, vérnyomásunknak. Ha ekkor valaki jó eredményt kap, akkor általában elég, ha ötévente ismétli meg a vizsgálatot. Kórósan magas koleszterinszint esetén viszont gyakrabban, az orvos rendelése szerint kell a vizsgálatot elvégeztetni.
