Gondolta volna, hogy az elhízás majdnem ugyanakkora terhet ró a világra, mint a fegyveres konfliktusok, az alkohol, vagy éppen a klímaváltozás? A legnagyobb elhízási rátát a fejlett országokban mérték. Az elhízást az amerikai McKinsley Kutatóintézet a legsúlyosabb társadalmi terhek egyikének nevezte, amit az ember okozott és ami ha ilyen mértékben növekszik, 2030-ra a világ felnőtt népességének közel 50 %-a lesz túlsúlyos.
A legújabb mérések alapján a világ GDP-jének 2,8 %-át, azaz 20 ezer milliárd dollárt fordít az elhízásra. A problémát egyetlen szektor sem képes önmagában megoldani, nemzetközi kormányzati és globális együttműködés szükséges hozzá. A kormányzatnak, az egészségügynek, az oktatásnak, az élelmiszergyártóknak, a kereskedelemnek együtt kell megmozdulnia. Világszinten az egészségügyi kiadások 2-6 %-át teszik ki az elhízással kapcsolatos költségek. A túlsúly ,,járványszerű” terjedése a dohányzáshoz hasonló kockázatokat rejt magában. A kóros elhízás akár 14 évvel is megrövidítheti az ember életét. Globálisan is igaz, hogy a mozgásszegény életmód és a ,,túlevés” miatti elhízás növeli a magas vérnyomás és az egyéb betegségek kialakulását.
Azokban a fejlett országokban, amelyeket leginkább érintett a 2008-ban kezdődött globális recesszió, a családok arra kényszerültek, hogy kevesebbet költsenek élelmiszerre, főleg az egészségesebb, drágább termékekre, gyümölcsre, zöldségre, helyette inkább az olcsóbb, rosszabb minőségű árut vásárolták - ez pedig rámutatott egy fontos összefüggésre a gazdasági válság és az elhízottak számának növekedésében. Az elhízás és a túlsúly nemcsak egészségügyi kockázatot jelent, mert az ilyen gondokkal küzdők gyakran szenvednek diszkriminációtól, előítéletektől is, ami szintén komoly társadalmi probléma. A legtöbb nemzetközi intézkedésnek alapvető eleme az oktatás és a személyes felelősség, de ezek önmagukban nem elegendők. Az elhízás globális megállításához a környezeti és társadalmi normák megváltoztatásán kell dolgozni.
Forrás: mno.hu