A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, a szervezet számára szokatlan nagy melegben pedig még gyakoribb, hogy romlik az alvás minősége. Ugyanakkor nyáron csökken a terhelés, kevesebb a stressz, így bizonyos alvászavarok javulhatnak is - mondja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese.
Érdemes megfigyelni, hogy a nyaralás, szabadság alatt javul, vagy romlik-e az alvásminőség, mert ez fontos jelzés lehet. A szakértő szerint az nem rendkívüli, ha új helyen az első két nap nem tud aludni valaki, utána azonban ahogy megszokjuk a környezetet, alkalmazkodik a szervezet és általában zavartalan az alvás. Intő jel lehet, ha valaki az új helyen sokkal jobban alszik, mint otthon, ilyenkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Ha idegen helyen és otthon is tartósan rossz az alvás minősége, javasolt orvoshoz fordulni. Az alvászavarokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert nemcsak a hétköznapokat keseríti meg, ha nem tudjuk kipihenni magunkat, hosszabb távon az elhízás és a depresszió kockázatát is növeli.
6,5 - 7,5 óra naponta a normál átlag alvásidő, azonban egy európai vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés - 5 óra alatti - és a túl sok - 10 óra feletti - alvás is káros, sőt növeli a korai halálozás kockázatát. De nemcsak az alvás mennyisége, hanem a minősége is meghatározó. Ha valaki tartósan nem alszik jól, éjszaka hánykolódik, gyakran felriad, légzési nehézségei vannak, Dr. Purebl György azt tanácsolja, ha a probléma egy hónapnál régebb óta fenáll, fel kell keresni a háziorvost és kérni egy teljes körű kivizsgálást. Az alvászavarokat ugyanis gyakran okozhatja valamilyen testi betegség - pl. rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek. De stressz vagy más lelki eredetű problémák - szorongás, depresszió - is állhatnak az alvászavar hátterében. Vannak azonban kifejezetten alvásbetegségek - első légúti ellenállás szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma stb - melyekkel speciális alvásközpontba küldik a beteget. Ám önmagában a kezeletlen alvászavar miatt is kialakulhatnak testi és lelki betegségeket is.
A rossz alvás a depresszió és az elhízás, illetve az elhízás következtében kialakuló kettes típusú cukorbetegség kockázatát is növeli. A depresszió pedig a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség. Mindkét betegség nagy kockázati tényezője a a legtöbb halálozást okozó szív és érrendszeri betegségeknek, és Dr. Purebl György szerint mindkettő összefügg a rossz alvással és a mozgáshiánnyal.
A szakember szerint kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz hozzátartozik egy ebéd utáni – kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás. Nem véletlen, hogy több kultúrában a szieszta hozzátartozik a mindennapokhoz. A nap többi részében azonban nem javasolt az alvás, vannak kifejezetten tiltott órák is - ebéd és vacsora előtt - ezek és a napközbeni szundikálás ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást.
Forrás: semmelweis.hu
