A SOTE Magatartástudományi Intézetének Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja 2013. május 1-jén Munkahelyi Stressz Felmérést indított, amelybe több mint 19 000 18 és 60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen, országos szinten.Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és foglalkozási ágazatonkénti vizsgálata volt.
A folyamatos munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedésekhez vezethet, ezért a Munkavédelmi Törvény 2008. január 1-től előírja a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázat felmérését, arról azonban nincs szó, hogy ez hogyan történjen meg. A SOTE Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával megvalósult felmérése ezt a hiányt pótolja a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőívvel. A felmérés továbbra is tart, de az adatok feldolgozása már elkezdődött.
A felmérés 19 282 kitöltője közül 13 104 fő adatai voltak alkalmasak az elemzésre, és bár ez nem reprezentatív minta, a jelentős mennyiségnek köszönhetően minden foglalkozási ágazatból, korcsoportból, munkakörből és iskolai végzettség szerint is voltak kitöltők az ország minden megyéjéből.
A stressz kiváltó okai
Az eredményekből kiderül, hogy a magyar munkavállalóknál sokkal inkább a gyors munkatempó, mint a jelentős mennyiségi elvárás váltja ki a stresszt. Jelentős stressz tényezőként jelenik meg az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke is, valamint komoly problémát okoz a folyamatos munkahelyi szekálás.
A munkahelyi zaklatás, és ezen belül is a szekálás, megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező a munkahelyi stressz szempontjából. A munkahelyi zaklatás gyakori célpontjainál lényegesen többször jelenik meg a konfliktus a munka és a család között, és kevésbé elégedettek. A szekálás gyakorisága összefüggésbe hozható a munka jellegével: a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször.A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás és erőszakos fenyegetés a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat.
A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb.
A legstresszesebb foglalkozási ágazatok
A felmérés eredményei alapján a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb a munkahelyi stressz mértéke. Ezt szorosan követi a Kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat és a Személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat.
A női-férfi különbségek tekintetében az derült ki, hogy a nők számára a Személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások és a Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom a legstresszesebb foglalkozási ágazat. A férfiak viszont az Energia ipar, bányászat, víz- és hulladék gazdálkodás, a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatában, valamint az Oktatás számoltak be a legnagyobb stressz terhelésről.
Összességében a magyar nők több stresszt élnek meg, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.
A kutatási eredményekből az is kiderül, végzettség is összefüggésben áll a munkahelyi stresszel: a magasabb iskolai végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkezők kevesebb stresszről számolnak be, mint a 8 általánossal, vagy kevesebb végzettséggel rendelkezők.
A beosztás szintén befolyásoló tényező lehet: a felmérés eredménye szerint a segéd- és betanított munkások érték el a legmagasabb stressz szintet, a diplomás felsővezetők pedig a legalacsonyabbat.
Forrás: semmelweis.hu
