Ahhoz, hogy a pánikbetegséget felismerjük és kezelni, kezeltetni tudjuk, fontos hogy a pánikroham és maga a betegség közt különbséget tudjunk tenni.
Pánikrohamot minden tizedik ember átél élete során legalább egyszer, a pánikbetegség viszont csak a lakosság 2-4 százalékát érinti, nőknél fordul elő gyakrabban.
A pánikroham tulajdonképpen szorongásos rosszullét, mely hirtelen, és látszólag megmagyarázhatatlanul tör rá az emberre. A pánikroham különböző testi tünetekkel járhat, előfordulhat heves illetve szapora szívverés, izzadás, remegés, légszomj, fuldoklás, mellkasi fájdalom, hányinger, hasfájás, szédülés, ájulásérzés, halálfélelem, hidegrázás, hevülés, zsibbadás, bizsergés. Jelentkezhet ún. derealizáció - a realitás elvesztésének érzése - vagy megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem. A pánikroham diagnózishoz a felsorolt tünetek közül legalább négynek meg kell jelennie. A tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a maximumot, és 20-30 perc alatt a roham fokozatosan magától megszűnik – teszi hozzá Kiss Zsófia, klinikai szakpszichológus, a Tanszék munkatársa.
Pánikbetegségről pedig akkor beszélünk, ha a pánikrohamok gyakran ismétlődnek - egy hónap alatt legalább négyszer - és a beteg életvitelében jelentős zavarokat okoznak. Ilyenkor ha pánikroham nem is fordul elő, már az attól való félelem is megkeseríti a mindennapokat.
Nem mindig egyértelmű miért alakul ki pánikbetegség, de időben történő felismerése esetén jól gyógyítható. Ezért fontos, hogy a betegek még a betegség súlyosbodása előtt, a kezdeti tüneteket észlelve segítséget kérjenek, hiszen a pánikbetegség megfelelő kognitív pszichoterápiával eredményesen kezelhető – hívja fel a figyelmet Dr. Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.
A pánikroham a vezető tünet alapján három típusú lehet:
Kardiális vagy mellkasi pánik, ennek jellemző tünetei a szívtáji szorítás, heves szívverés, mellkasi fájdalom, fulladás.
Hasi pánik, melynek tünetei: gyomorpanaszok, hasmenés, hányinger.
Neurológiai pánik, mely fejfájással, szédüléssel, derealizációs élményekkel jár.
A pánikroham – főként a kardiális típus – a beteg és környezete számára igen ijesztő lehet, mert könnyen összetéveszthető az infarktussal. Bár az esetek döntő többségében a pánikbetegek szervileg teljesen egészségesek, fontos a kezelést megelőző kardiológiai kivizsgálás, különösen, ha a családban előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. Enyhébb esetekben megoldás lehet a rendszeres testmozgás beiktatása, vagy a relaxáció.
A pánikbetegekre sajátos gondolkodási mód jellemző. Nagyobb a betegség kialakulásának valószínűsége azoknál, akik hajlamosak saját testi állapotaikat félreértelmezni, vagy túlreagálni, “katasztrofizálni”. A pánikroham tünetei ugyanis a mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói. A különbség, hogy míg egy egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek tudja be, például egy vizsgahelyzetnek, addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat. Sőt, a tünetek jelentkezésekor azokra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást. Éppen ezért fontos, hogy a betegek még a betegség súlyosbodása előtt, mielőbb segítséget kérjenek,.
Ha a tünetek a már hétköznapi teendők elvégzését is akadályozzák és jelentős szenvedést okoznak, gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás beavatkozás szükséges. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, valamint hatása hosszú távú, a terápia befejezése után is fennmarad – hangsúlyozza Dr. Perczel Forintos Dóra tanszékvezető.
Forrás: semmelweis.hu
