A Facebook idén, az Apple pedig jövőre ígéri alkalmazottai számára, hogy elérhetővé teszi a szociális célból történő petesejt-fagyasztást annak érdekében, hogy a női munkavállalók szakmai karrierjük miatt későbbre halaszthassák a gyermekvállalást. Lehetséges volna ez Magyarországon is? Melyek a jogi, etikai, orvosi és pszichológiai faktorai ennek a nagy port kavart témának? Érdemes egyáltalán elgondolkozni azon, hogy egy nő ilyen módon „letétbe helyezze” a termékenységet?

A két világcég tette le a voksát a nem egészségügyi okokból történő petesejtfagyasztás mellett, ami nem jelenti azt, hogy világszerte örömmel üdvözölték ezt a mindennapi életben egyre elterjedtebb orvosi beavatkozást. Azok, akik egyetértenek az Apple és a Facebook döntésével többnyire amellett érvelnek, hogy egy nőt is ugyanazok a jogok illetnek meg, mint egy férfit. Az ellenzők tábora elsősorban azzal érvel, hogy a szociális célból történő petesejtfogyasztás ahhoz vezethet, hogy a világ előbb-utóbb dehumanizálódik és a gyermeknemzés egy életidegen, orvostechnológiai folyamattá redukálódik. Magyarországon kizárólag olyan nők kérhetik petesejtfagyasztást, akiknek a termékenysége valamilyen egészségügyi okból veszélybe került, így nagy eséllyel fogamzóképes éveik a vártnál hamarabb érnek véget.

Dr. Egri Zsuzsa, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet jogásza szerint ennek egy termékenységet veszélyeztető betegség, vagy az ahhoz kapcsolódó kezelés lehet az oka. A jogász kiemeli, hogy hazánkban a jogszabályok nem teszik lehetővé a szociális, vagyis nem egészségügyi okokból végzett beavatkozást, így a cégek sem igényelhetik ezt a lehetőséget alkalmazottaik számára. Ugyanakkor érdekes jogi és etikai kérdésnek tartja, hogy a férfiak számára a szociális célú fagyasztás is megengedett, azaz ők betegségre hivatkozás nélkül is kérhetnek spermafagyasztást. Elméletben tehát a férfiak számára adott a lehetőség, hogy az ilyen módon tárolt minta segítségével idősebb korban szülessen gyermekük. A szakember hozzáteszi, hogy a férfiak valószínűleg azért sem élnek ezzel a lehetőséggel, mivel az ő karrierjükben kisebb törést jelent egy gyermek vállalása.

Dr. Vereczkey Attila a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Onkofertilitás Munkacsoportjának vezetője és a klinika orvosigazgatója munkája során számos hölgynek segített a megfelelő termékenység megőrzési módszert megtalálni. „Hazánkban sajnos számos nő küzd olyan egészségügyi problémával, mint például a rákos megbetegedés, vagy a korai petefészek-kimerülés szindróma, amikor a termékeny évek idő előtt véget érnek. Ezen páciensek számára hatalmas erőt ad a betegséggel vívott küzdelem során az a tudat, hogy a különböző, termékenység megőrzését segítő (fertilitás prezervációs) módszerek segítségével akkor is lehetőségük nyílik a gyermekvállalásra, ha a kezelés, vagy egy olyan betegség, mint például az endometriózis károsítja reprodukciós rendszerüket.

Több lehetőség is rendelkezésre áll a termékenység megőrzésére amelyek közül a petesejtfagyasztás az egyik. Az eljárás hátránya, hogy a petesejt kevésbé jól reagál a fagyasztásra és ahhoz, hogy egy ciklus alatt több petesejt is kinyerhető legyen hormonális stimulációra van szükség. A módszerrel a korlátozott számú petesejt nyerhető, ezért a jövőben rendelkezésre álló sejtek száma, így a gyermekvállalás esélye viszonylag korlátozott. Az eljárás előnye ugyanakkor, hogy az embriófagyasztással ellentétben olyanok is igénybe vehetik, akiknek nincs stabil párkapcsolatuk az adott élethelyzetben, így akár fiatal, betegséggel küzdő páciensek számára is elérhető. Jelenleg a fertilitás prezerváció jövőjének a petefészekszövet-fagyasztást tartják, amely kutatási fázisban csak klinikánkon elérhető az onkológiai betegséggel küzdő páciensek számára.

Az etikai és orvosi szempontok mellett a pszichés hatások is a vita középpontjában állnak a szociális petesejtfagyasztás kapcsán. Dr. Süli Ágota, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet pszichoterapeutája rendkívül fontosnak tartja, hogy a betegséggel küzdő nők tudatában legyenek annak, hogy nem kell lemondaniuk a gyermekvállalás esélyéről, amely erőforrásként szolgál az egészségükért vívott küzdelemben is. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az őket kezelő szakember megfelelő felvilágosítást ad a betegségük, illetve kezelésük termékenységüket károsító hatásairól. „Ha egy rákos megbetegedéssel küzdő nő, vagy férfi utólag szembesül azzal, hogy a kezelés mellékhatásaként nagy eséllyel nem lehet gyermeke, az hatalmas megrázkódtatást jelent, amely az egész későbbi életére kihat. Fontos, hogy még akkor is tisztában legyenek a lehetőségeikkel, ha aktuálisan nem tervezik a gyermekvállalást, hiszen sosem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő.”

A szakember a szociális okokból történő petesejtfagyasztással szemben azonban több aggálynak is hangot ad: „Egyes esetekben, ha egy nő a termékeny évei vége felé jár és még mindig nincs stabil párkapcsolata, amelyben gyermeket tudna vállalni, ha a jogszabályok lehetővé tennék felmerülhetne a termékenységmegőrzés lehetősége.. Pszichoterapeutaként azonban az a tapasztalatom, hogy a gyermekvállalás optimális és valós ideje között már így is egyre nagyobb szakadék tátong, amit mesterséges eszközökkel nem lenne szerencsés tovább növelni. A testi és lelki érés optimális esetben egy ütemben történik, minden életszakasznak megvan a saját feladata. Egy nő karrierje ugyanúgy nyugdíjas koráig tart, mint egy férfié, így ebből a szempontból mindenképpen törést jelent a munkahelyi előmenetelben a gyermekvállalás, csak talán szerencsésebb, ha testben-lélekben összehangolódva történik. Ha valaki párkapcsolati nehézségekkel küzd, amely során mindig ugyanazzal a mintázattal szembesül, annak mindig van valamilyen oka, ami kis eséllyel oldódik meg magától. Ilyen esetekben inkább érdemes időben nagy levegőt venni és szakember segítségével felkutatni a probléma gyökerét, mert a mesterséges eszközök ebben az esetben csak a probléma konzerválását jelentik.” – hangsúlyozza a szakember.