Konferencia keretében mutatták be a hazai szakemberek a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét, különös tekintettel a Nemzeti Lelki Egészség Stratégiára. A WHO küldöttsége több kórházba is ellátogatott, hogy felmérje a hazai állapotokat. Dr. Shekhar Saxena, a WHO Mentális Egészségügyi és Kábítószer Osztályának igazgatója szerint szakemberre és az ellátás minőségének kiegyenlítésére lenne szükség a magyar egészségügyben. A WHO szakembere a kórházlátogatás során erről és a lelki egészségről beszélt.

Dr. Shekhar Saxena úgy véli a mentális zavarok világszerte óriási terhet jelentenek, gyakran tartós fogyatékkal járnak és sokszor végződnek halállal. Ez óriási probléma, mivel a funkcióvesztések - pl. az élettér beszűkülése, a napi rutin betartásának nehézsége - harmadát a mentális és viselkedési zavarok okozzák. Ennek megoldása az egész világ, de különösen Európa elé állít óriási kihívást - mondta Saxena.

A daganatos megbetegedés gyermekeknél szerencsére nem gyakori, Magyarországon 250-300 esetet diagnosztizálnak évente, ennek közel felét a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekgyógyászati Klinikáján kezelik.

A Gyermekklinikán hemato-onkológiai szakemberek a nap 24 órájában foglalkoznak a kis betegek gyógyításával. Dr. Szabó András klinikaigazgató szerint a gyermekkori hematológiai betegségeket 85-90 százalékos eredményességgel tudják gyógyítani, ez pedig nemzetközi viszonylatban is kiváló eredménynek számít.

A ritka daganatokat, az agydaganatokat és csonttumorokat döntő többségében ezen a klinikán látják el.

Az elmúlt években több mint 300 milliárd forint uniós támogatást kapott az egészségügy. Emellett a központosított beszerzéseknek köszönhetően évente közel 10 milliárd forintot spórol meg. Így jut pénz azokra a hatalmas egészségügyi infrastruktúra fejlesztési beruházásokra, amelyek az országban jelenleg is zajlanak.

Az elmúlt időszakban minden harmadik állami fenntartásban lévő kórház új vagy teljes felújításon esett át. A kórházi műszercsere programban pedig a készülékek felét a legkorszerűbbekre cserélték.

A rendkívül enyhe tél után szokatlanul korán jött a tavasz, és vele együtt az allergiaszezon. Az allergia évről évre egyre több ember életét keseríti meg, viszont sokkal könnyebb védekezni ellene, ha tisztában vagyunk vele mi váltja ki pontosan az allergiás reakciót.

A Synlab laboratóriumokban lehetőség van arra, hogy pontos vizsgálattal megállapítsák az allergiát a környezetünkben, mindennapjainkban, étkezéseink során előforduló, bármilyen túlérzékenységet kiváltó anyagra, vagyis allergénre.

A vizsgálat során elsősorban a legjellemzőbb allergia típusokat, a légzőszervi allergiákat, mint pl. a szénanátha, valamint a táplálék allergiákat vizsgálják, de van lehetőség a fullánkosokkal szembeni túlérzékenység kimutatására is.

A légzőszervi allergiát leggyakrabban a fapollenek, az állatszőrök, hámok, szárnyasok tollai, házi por, gombaspórák, a gazok és füvek okozzák. A táplálék allergia kiváltói viszont általában a különböző zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, csonthéjasok, húsfélék. Ezen allergiák szintén vizsgálhatók laboratóriumban.

A Hudecz Ferenc akadémikus vezette MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport és az ELTE Szerves Kémia Tanszék csatlakozott ahhoz a programhoz (European Cooperation in Science and Technology), amelynek célja egy olyan tudományos összefogás kialakítása, amelyben a különösen ellenálló tumorőssejtek megsemmisítésében hatásos vegyületek kialakítására vállalkoznak a résztvevők.

A tumorőssejtek kutatása viszonylag új terület. Elnevezésük onnan ered, hogy e speciális tumorsejteknek az őssejtekéhez bizonyos mértékig hasonló képességeik, valamint különleges túlélő stratégiájuk van. Azt már régóta tudjuk, hogy léteznek olyan tumorsejtek, amelyek mindenfajta kezelésnek ellenállnak, álcázzák és megváltoztatják sejtfelszíni tulajdonságaikat, ám csak napjainkban sikerül e tumorőssejtnek nevezett sejteket a többi tumorsejttől megkülönböztetni, jellemzőiket, viselkedésüket leírni. A jelenlegi kutatások egyelőre ott tartanak, hogy megpróbálják megfigyelni e sejtek működését, és valamiféle törvényszerűséget meghatározni benne. A kutatók más csoportjai olyan molekulákat kívánnak azonosítani, amelyek egy kísérleti rendszerekben az egészséges sejtek károsítása nélkül alkalmasak a rendkívül ellenálló tumorőssejtek elpusztítására - mondta az mta.hu-nak Bősze Szilvia, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

Tíz éve készülünk a tüdőtranszplantációs program hazahozatalára, ami egy többlépcsős folyamat, most ennek az utolsó fázisában vagyunk – fogalmazott dr. Lang György, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Tanszékének vezetője, aki a magyar betegek tüdőátültetését jelenleg is végzi a bécsi Klinische Abteilung für Thoraxchirurgie mellkassebész professzoraként.

Mint dr. Lang György hangsúlyozta: nem pusztán az első ilyen hazai műtét elvégzése a cél, hanem egy olyan program kialakítása, amely keretében a betegek ugyanolyan magas színvonalú ellátáshoz jutnak, mint jelenleg Bécsben. A hazai felkészülés a bécsi központtal kialakított kooperáció keretein belül folyik, a szakmai kapcsolatok pedig a magyar program beindítása után sem szakadnak meg teljesen.

A szervátültetéssel összefüggésben a legfontosabb mutató, hogy miként alakul a hosszú távú túlélés. A bécsi centrumban műtött betegek nyolcvan százaléka az átültetést követően tíz évvel is jól van, ami messze a világszínvonal fölötti eredmény.

Dr. Lang György úgy fogalmaz, Bécsben dolgozó magyar sebészként és a Semmelweis Egyetem munkatársaként is nagyon büszke arra, hogy bár a bécsi klinika tíz országgal van hasonló kapcsolatban, egyedül Magyarországon történik úgy a betegkiválasztás, a várólistára helyezés és az utógondozás, hogy abban Bécsnek nem kell részt vennie. A tapasztalatok szerint egyébként a tüdő az a szerv, amelyet az emberi szervezet a legkevésbé fogad be, ezért nagy szakmai tapasztalatra van szükség a különleges immunszuppresszív eljárások alkalmazásához, melyek azt szolgálják, hogy a beteg ne csak átessen a műtéten, de utána jó minőségű életet élhessen.

Elindult annak az európai uniós projektnek a tesztidőszaka, amely a betegellátás biztonságának erősítését szolgálja a mindennapi működés javításával, a kórházak, szakrendelők és gyógyszertárak napi feladatainak elvégzéséhez nyújtott segítséggel.

A BELLA, vagyis a Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért nevet viselő program kezdeményezője a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI).

A GYEMSZI szakértőjének elmondása szerint a kiváló szaktudás, a jó műszerezettség és a legjobb gyógyszerek mellett is teremthet veszélyes helyzeteket a szabályozatlan ellátás, megnő a tévedések lehetősége és ez a betegekre is kihat.
A rendszer a betegellátási tevékenység olyan alapvető folyamatait szabályozza majd, mint a beteg felvétele, átadása, az ismert biztonsági kockázatok kezelése, a gyógyszerelés rendje, a betegjogok érvényesülése.