Selye János kanadai belgyógyász, vegyész kutatásait és felfedezéseit bemutató tárlat látogatható a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Budapesten. A stressz jelenségét, valamint Selye János (1907-1982) kanadai belgyógyász, vegyész kutatásait és felfedezéseit bemutató tárlat október 31-ig látogatható.

Az izgalom biológiája - Selye János és a stresszelmélet dimenziói című időszaki kiállítás a stressz jelenségét tudományos, ugyan akkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül. A tárlat kitér a stressz meghatározásának előzményeire, Selye János kutatásaira és felfedezésére, emellett érzékletesen bemutatja azokat a szerveket és hormonokat, amelyek részt vesznek a stressz térbeli és időbeli kifejeződésében.

Az immunrendszer képes felismerni és elpusztítani a tumorsejteket – ezt használja ki az újfajta megközelítést képviselő immunonkológia. A néhány éve zajló kutatások bizonyos betegségek esetén (melanóma, tüdőrák) kiemelkedő eredményeket hoztak, és jelenleg is zajlanak a más daganatokat (tüdő-, emlő-, vese- és prosztatarák)
érintő ígéretes kutatások – számolt be dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, aki szerint végső cél, hogy rutinná váljon az immunonkológiai kezelés. 

Az egészséges életmód nemcsak helyes táplálkozásból és rendszeres testmozgásból áll, fontos része a stresszoldás, a lelki egyensúly megteremtése is. Sokan azt gondolják, nincsen lehetőségük, idejük stresszcsökkentő tevékenységeket végezni, pedig számos betegség megelőzhető lenne a hétköznapokban felgyülemlett feszültség levezetésével.

Ennek egyik legegyszerűbb és mindenki számára elérhető módja egy kiadós séta a természetben. Egy kirándulás a szabadban amellett, hogy stresszcsökkentő, további pozitív élettani hatásokkal is bír: csökkenti a testzsírt és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, serkenti az anyagcsere folyamatokat valamint javítja a hangulatot is.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja (NEFI-EKK) erdei programokra vár mindenkit szeptemberben, hiszen a természetjárás egy olyan egészségvédő tevékenység, amely valóban minden korosztály szám

Felmérést végzett a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet a felnőtt és gyermek lakosság körében az egészséggel kapcsolatos ismereteiről, amelyből egyebek között kiderült, hogy a felnőttek több mint 90 százalékának legfontosabb életcélja, hogy elkerülje a betegségeket.

A felmérést ismertető sajtótájékoztatón Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója elmondta, a testsúlyt, az alkohol- és koffeinfogyasztást körbejáró kutatásból kiderült, hogy az emberek többsége tisztában van az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. Kifejtette: az elmúlt évek kampányai elérték céljukat, azonban a motiváció hiányzik például a dohányzásról való leszokásról.

Az 5500 felnőtt és 7500 gyerekek körében végzett felmérés szerint az elhízott vagy túlsúlyos felnőtt lakosság mindössze 45 százaléka van tisztában azzal, hogy testsúlya nem megfelelő, 54 százalékuk normális testtömegűnek, egy százalékuk pedig soványnak tartja magát. A felnőttek 41 százaléka nem végez elegendő testmozgást, pedig 81 százalékuknak lenne rá lehetősége. A dohányzással kapcsolatban kiderült, hogy az összes dohányos tisztában van annak káros hatásaival, mégis csak egytizedük vallja magát elég motiváltnak ahhoz, hogy leszokjon. Az alkoholfogyasztás szempontjából az úgynevezett nagyivók köré sorolható felnőttek közel kétharmada van tisztában az alkohol káros hatásairól, mégis csak 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy erőt érez magában e káros szenvedély elhagyására.

A válaszokból kitűnt az is, hogy minél jobbnak ítéli valaki az egészségi állapotát, annál inkább elégedett az életével. Az egészséggel kapcsolatban keresett információkra vonatkozó kérdésből kiderült, hogy a problémákról, egészségügyi szűrésekről informálódnak a legtöbbet, illetve arról, hogy a betegségekkel hova lehet fordulni.

Az ötödik, hetedik és kilencedik osztályos diákok körében készített felmérésből az derült ki, hogy nagyjából minden második tizenéves naponta fogyaszt koffeintartalmú italt, és körülbelül egyharmaduk naponta fogyaszt chipset, édességet vagy gyorséttermi ételt. 

Bevásárlásnál az élelmiszerek között böngészve azt láthatjuk, hogy a termékek többsége valamilyen adalékanyagot (E-számmal jelölt anyagot) tartalmaz. Adalékanyagok pl. az emulgátorok, és a stabilizátorok, illetve ide tartoznak a tartósítószerek is. De mik is ezek pontosan és mire jók?

A Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint élelmiszer-adalékanyag minden olyan, tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező anyag, amely

• rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként,
• rendszerint nem jellemző összetevője az élelmiszernek,
• az élelmiszerek előállításakor vagy kezelésekor (pl. elkészítésekor, csomagolásakor, stb.) adják az élelmiszerekhez
• technológiai vagy érzékszervi javítási célból,
• vagy szándékosan adják az élelmiszerekhez.

Tehát egy adott összetevő akkor sorolható az adalékanyagok közé, ha technológiai okokból  használják fel a termék előállítása során.  Az aromák, vitaminok, természetazonos aromák pl. nem az adalékanyagok, hanem egyszerűen az összetevők közé sorolhatók, mert az adott élelmiszer tápértékének, illatának, ízének megváltoztatása céljából alkalmazzák őket.

Bármilyen sokszor is halljuk, hogy milyen fontos a biztonságos napozás egészségünk érdekében, sokan mégsem fogadják meg a tanácsokat és naptej használata nélkül fekszenek ki a napra akár hosszú órákra. Bár bőrünk alapvetően rendelkezik saját védelmi rendszerrel, mely a napsugárzás káros hatásaival igyekszik felvenni a harcot, ez mégsem elegendő. Kevés ideig védi bőrünket a kipirosodástól és a leégéstől, de nem nyújt tartósabb UV védelmet.

Azt szokták mondani, hogy egy  felnőtt átlagosan 20 percet tölthet a napon anélkül, hogy leégne. Ez az időtartam azonban a különböző bőrtípusok esetében és az aktuális UV-sugárzás mértékének megfelelően változik. Ezért nem árt tisztában lennünk bőrtípusunkkal és követni az aktuális meteorológiai jelentéseket, melyek tájékoztatnak a sugárzás mértékéről. Ezek ismeretében célszerű kiválasztani a megfelelő faktorszámú naptejet. A fényvédő faktor (angolul sun protection factor, SPF) azt mutatja, hogy az adott faktorszámú naptej használatával mennyivel több ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. 

Közérzetünket és hangulatunkat a táplálékainkban megtalálható vegyületek is befolyásolják. Azt, hogy milyen ételt milyen esetben célszerű fogyasztani a Semmelweis Egyetem dietetikusától tudtuk meg.
A málnában, szederben, szőlőben, ribizliben, egresben, eperben és áfonyában a fájdalomcsillapító hatású aszpirinhez hasonló vegyületek, szalicilátok, valamint antioxidánsok találhatók. Ezek rendszeres fogyasztása enyhe fejfájás, krónikus ízületi fájdalom esetén javíthat az állapoton – mondja Veresné dr. Bálint Márta dietetikus, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense.

20 ezren látogattak ki a Mozgás Éjszakájára, ahol a 16 féle kipróbálható sportág űzése közben a résztvevők összesen mintegy 30 millió kalóriát égettek el. 2015. június 27-én szombaton éjjel közel 25 ezer kilométert futottak le és 100 ezer kilométert kerékpároztak a legsportosabb budapesti buli részt vevői. A NEFI Egészségkommunikációs Központja által második alkalommal megrendezett Mozgás Éjszakáján 3000-en futottak a Városliget körül és az Andrássy úton, 6500 bringás tekert el a Dunáig és vissza, 5000-en mozogtak együtt a zumba és a salsa ritmusokra.

Az emésztőrendszer egészségének megőrzéséhez fontos, hogy a legkisebb elváltozás is időben felismerhető legyen. A klasszikus gasztroenterológiai tünetek - krónikus hasmenés, haspuffadás - esetében a panaszok hátterében a bélrendszer gyulladt állapota, vagy a gyomor megbetegedése állhat. A gyomorfájáson túl a krónikus fáradtság, étvágytalanság, émelygés, rossz szagú lehelet, hajhullás vagy bőrkiütés is emésztési zavart jelezhet.

Június 6-án, szombaton rendezi a már hagyományosnak számító mellrák ellenes sétát az AVON, mely köré idén családi egészségnapot szervez. A séta mellett  egésznapos ingyenes programokkal: családi- és gyerekprogramokkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, érdekes előadásokkal is várják az érdeklődőket.

A mellrák az egyik leggyakoribb női betegség, mely évente több mint kétezer nő halálát okozza. Ennek megelőzése érdekében Magyarországon először 2005-ben szervezték meg azt a mellrák ellenes sétát, mely a betegség, az önvizsgálat és a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az AVON adománygyűjtő pólói megvásárlásának teljes összegével minden évben egy mellrák ellen küzdő alapítvány munkáját segíthetjük.

Az AVON idei rendezvényén a hagyományos séta mellett koncertekkel, női témájú előadásokkal, játékokkal, babasarokkal, tenyérjóslással és más érdekes programokkal vár kicsiket és nagyokat. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A programokról részletesen itt olvashat.