Az influenzás megbetegedést komolyan kell venni, szövődményeként sok esetben léphet fel tüdőgyulladás.Tévedés azt hinni, hogy a tüdőgyulladás veszélytelen, könnyen gyógyítható betegség. Megdöbbentő adat, de még ma is a tizedik leggyakoribb halálok világszerte.

A dohányosok esetében igen gyakori, hogy ha koncentrált munkavégzésre készülnek, rágyújtanak, mert úgy érzik, a cigarettával könnyebb összpontosítani a figyelmet, segít a gondolkodásban. A McGill Egyetem és az Edinburgh-i Egyetem közös tanulmánya azonban arra az eredményre jutott, hogy a hosszú távú dohányzás valójában negatív hatással van a kognitív funkciókra.

Hamarosan talán minden családban megtalálható lesz az a kütyü, ami egy érintéssel mér vérnyomást, pulzust, lázat. A sci-fikben látottakhoz hasonló eszköz a Scanadu Scout névre hallgat, kitalálója Walter De Brouwer, belga üzletember. A szerkezet rengeteg apró érzékelővel van ellátva, melyek segítségével 10 másodperc alatt feltérképezhető az egészségügyi állapotunk.

Milyen genetikai tényezők vezetnek a migrén kialakulásához? Mennyiben függ össze a migrén és a stressz? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Semmelweis Egyetemen nemrégiben alakult Genetikai Agyi Képalkotó Migrén kutatócsoport.

„Elsősorban azt vizsgáljuk, mely tényezők váltják ki a migrénes roham visszatérését” - mondta el Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetője.
Úgy vélik genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra - pl. a stresszre - , amelyek migrén kialakulásához vezetnek. A kutatócsoport feltételezése szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt.

Az interneten számtalan fogyasztó módszerről lehet olvasni: kivonatok, kapszulák, teák, csodadiéták, tekercselés, méregtelenítő fürdő, zsírleszívás, gyomorgyűrű, hasmasszázs, méregtelenítő szerek sora áll az elhízással küzdők rendelkezésére.

A probléma, amelyre olyan sok hatástalan megoldást lehet találni nemcsak esztétikai, de leginkább egészségügyi probléma, ami napjainkban világméretű léptéket öltött. Az elhízás a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája.

Angol kutatók dolgozták ki egy univerzális influenza elleni védőoltás alapjait még 2013-ban, mára pedig az univerzális vakcina még egy lépéssel közelebb került a tényleges alkalmazáshoz, ugyanis már a klinikai tesztfázis előtt áll. A tesztelésre várhatóan idén kerül sor.

Rejtőzködő betegségek tartoznak a szív- és érrendszeri elváltozások közé, gyakran tünet és panaszmentesen alakulnak ki a látszólag egészséges szervezetben.

A szív-és érrendszeri betegségek - a szívinfarktus, szívritmuszavar, stroke, stb. - világszerte a leggyakoribb halálozási okok között szerepelnek. Napjainkban a fejlett országok népességének fele kardiovaszkuláris betegségek következtében veszti életét. Sajnos sok esetben a szív-és érrendszeri problémák későn mutatnak látható tüneteket, amikor már kevésbé kezelhetőek a betegségek. Éppen ezért fontos megismerni a kockázati, kardiovaszkuláris betegségekre hajlamosító tényezőket, hogy mielőbb tehessünk a probléma súlyosbodása ellen, hiszen ezen akár az életünk is múlhat.

Sokszor hallhattunk már arról, hogy a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulását segítheti elő, mint pl. a cukorbetegség, asztma, magas vérnyomás, sclerosis multiplex, reuma, daganatok, stb. És minél nagyobb mértékű a D-vitamin hiány, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy ezek a betegségek be is következnek. A súlyos D-vitamin-hiány pedig 50 százalékkal növeli a súlyos és krónikus betegségekben szenvedők esetében a halálozás kockázatát - mondja dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója. Ezért lenne szerinte elengedhetetlen minden pl. rákos vagy kardiovaszkuláris betegségben szenvedő beteg D-vitamin szintjét normalizálni a kezelés mellett.

Sági Szilárd, a Hal a tortán sztárja és kedvese Soós Szilvia több mint 5 éve vágytak kisbabára, amikor 2014-ben lombikprogramba kezdtek. Egy ország drukkolhatott nekik és követhette nyomon a gyermekáldáshoz vezető útjukat. Szerencsére az első lombikkezelés sikeresnek bizonyult és szüleik legnagyobb boldogságára a Sági ikrek 2015. január elején világra jöttek.

A pár január első napjaiban épp csak egy szokásos ultrahangra vizsgálatra ment el, arra viszont nem számítottak, hogy ez a nap lesz fiaik születésnapja is.  Az ultrahangon látottak alapján az orvosok azt mondták Ságiéknak, hogy jobb, ha még aznap császármetszést végeznek.
“Így a szülés élménye egy kicsit olyan volt, mint egy forgószél. Viszont abban a pillanatban és azóta is hálásak vagyunk az orvosoknak, hogy így döntöttek, mert tökéletes döntés volt.” - meséli Szilvi.

A szívátültetés mára az akut és krónikus szívelégtelenség végstádiumának elfogadottan leghatékonyabb terápiájává vált. Néhány évvel ezelőtt hazánkban még átlag 10-15 szívátültetést végeztek évente, Magyarország  2012-es Eurotransplant csatlakozása azonban megnövelte ezt a számot, azóta a sürgős átültetésre váró betegek külföldről is kaphatnak szívet. Ennek is köszönhetően tavaly a Semmelweis Egyetem Városmajori  Szív és Érgyógyászati Klinikáján rekordszámú, összesen 50 beültetést végeztek. Az 50. szívátültetést december 17-én végezték egy 41 éves, kétgyermekes családapán, aki évek óta súlyos szívelégtelenségben szenvedett. A transzplantáció sikeres volt, a beteget karácsonykor családja már az intenzív osztályon látogathatta, 3 héten belül várhatóan hazaengedik.